Teknős Téma 2 (a munka)

Az előző postban leírtam, hogy milyenek voltak a körülmények. Folyt. köv.

A munka általában négy órás műszakokban zajlik, és heti beosztás szerint csinálja a dolgát mindenki.
Két nagy feladatcsoport van:

1) Teknősök. A projekt körül van egy nagyjából 10 km-es strand, amit a tevékenység lefed. A strand teljesen nyilvános, az megy oda aki akar. A teknősök este indulnak meg a part fele, hogy a homokba kimászva, majd gödröt ásva lerakják tojásaikat. Eközben elég magatehetetlenek: lassan haladnak és nem tudnak visszafordulni a hátukról. Ezt kihasználva az orvadász taktika az, hogy könnyű szerelésben mászkálnak a parton, míg teknőst nem találnak, majd amint ez lerakta a tojásait, a hátára fordítják és elrejtik az erdőben. A tojásokat (100-130 db - annak már van súlya) viszik el először, majd megszervezik a transportot a húsnak, ez a strand mögötti csatornában csónakkal történik általában, de lehet hátizsákos is, csak akkor kell pár segítő.

Ennek az ellenszereként mi rendszeres járőröket indítottunk a strandon. Ezek egy helyi vezetőből és egy önkéntesből álltak. A cél az volt, hogy előbb találjuk meg a teknőst mint az orvadászok. Este sötétbe öltöztünk tehát és nekivágtunk a négy órás sétának. A körülményektől függően ez lehetett gyönyörű teliholdas éjszaka, vagy botladozás a sötétségben (a vezető megy elöl, ha ő hasra esik, akkor csak óvatosan kell követni). A teknőst úgy lehet megtalálni, hogy olyan nyomot hagy a homokban mintha valaki két megtermett traktorkereket végigurított volna. Szóval nem a teknőst, hanem a nyomait keressük este, és nem használunk lámpát, mert az elijeszti szegényt és akkor nem fog tojást rakni. Ha megvan a teknős, akkor a vezető kiássa a tojásokat és közösen a "keltetőbe" szállítják az önkéntessel. Sajnos még ha a teknőst nem is találnák meg az orvadászok a tojásokat a nyomok miatt akkor is megtalálnák, úgyhogy fel kell őket szedni az eredeti helyről. Emellett, ha olyan nyomokat talál a járőr, mintha egy orvadász teknőst fogott volna, akkor megpróbálja azt megtalálni az erdőben, hátha él még, csak a hátára fordítva várja a sorát.
Mivel a szezon végére értünk oda, ezért viszonylag kevés teknős érkezett a partra én három éjszaka alatt egyet se láttam az Amélie pedig csak egyet.

A másik fontos teknősös feladat a keltető védelme. Ez egy kerítéssel körbevett strandrész, ahova a tojásokat újra elássák a megtalálás után. A védelem üldögélésből és olvasgatásból áll, de 15 percenként körbe kell nézni, hogy nem kelt-e ki esetleg valami. A teknősfészek egy mély lyuk a homokban amibe egymásra rakja a teknős a tojásokat, majd betemeti azt kb 30 centi homokkal. A kicsiknek, mikor kikelnek innen kell kiásniuk magukat és eljutni a tengerig. A keltetőben 50cm x 50cm négyzetekre van osztva a terület és ahova ástak le fészket arra területre kerül egy háló, hogy a rákok illetve rovarok ne tudják elrabolni a tojásokat.
Ha a kisteknősök kikelnek, akkor az első 15-öt le kell mérni aztán mindet a tengerbe ereszteni. Nem feltétlenül egyszerre kel ki mind, de négy nappal az elsők felbukkanása után kiássuk a fészket, hogy az esetleges bennrekedteket is kiszabadítsuk. Ez kiválló alkalmat nyújt a fényképezésre (mert egyébként általában csak éjszaka másznak ki).



2) Terepgondozás. A maradék feladat a konyha, az "iskola" őrzése, illetve általános takarítás.
A konyhába naponta egyszer (este) hoznak főtt kaját, ezt vacsorához csak ki kell porciózni, a reggelit meg az ebédet, ami szintén ekkor érkezik viszont valahogy el kell rejteni a rovarok elől és másnap elkészíteni. A reggeli mindig ugyanaz gallo pinto (babosrizs szója, meg valmi más szósszal összefőzve), rántotta, ananász. Gyorsan meg lehet unni, de nekem végig ízlett és egyre több maradt belőle. Az ebéd vagy leves, vagy tészta, a vacsora, meg a reggeli és az ebéd egyben, salátával (nagyjából)
Az iskola őrzése tökéletesen érthetetlen feladat, adott egy elég nagy épület, amiben nincs semmi. Ez a projekttől számítva a harmadik házhelyen van. Valamikor oktatási központot terveztek ide, de csak a mi spanyolóránk volt itt. Ezt a helyet állandóan felügyelni kell, nehogy ellopjanak valamit (csapokat?). Ez különösen vicces éjszaka 20:00-8:00-ig amikor odaküldenek pl. egy 18-éves lányt, hogy mindenki mástól jó messze vigyázza a semmit. Aludni szabad, de legtöbben vagy az életüket féltve markolják a bicskájukat egész este (18-éves lányok), vagy beparáznak a pókok hadától -szép nagy tarantulakinézetűek is voltak- (Amélie) és mitán a macska felugrik az ágyra mindkét csoport szívinfarktus közeli élménnyel ébred a félálomból és nem alszik el többet. Napközben nyugi, olvasgatás a függőágyban.

Maradt a gereblyézés ami nem csak foglalkoztatásterápiás eszköz (hmm túl sokan fetrengenek a függőágyakban, fel kéne gereblyézni az udvart...) hanem azért is fontos, mert a kígyók kedvenc búvóhelye a lehullott lomb. Ezután persze nem is volt para strandpapucsban gereblyézni. Ha kígyót nem is, azért hangyát állandóan húzott az ember a lábára, és a hangyacsípés a szúnyogcsípésnél sokkal jobban fáj.