Utolsó napok Bocasban

Volt pár napos kihagyás, mert számítógépeket hajkurásztunk, hogy fotókat tudjunk feltölteni.

Eltöltöttünk még egy utolsó éjszakát és napot Bocas del Toroban. Este találkoztunk két teknős társsal, és megittunk velük egy sört. Ezután elhatároztuk, hogy elnézünk a "könyv" (= Lonely Planet útikönyv) által helyinek írt kocsmába. Ez egy víz felett álló raktár volt, ahova vékony padlón lehetett bejutni. Benn elég nagy, sötét helyen volt elszórtan 20 szék meg tíz ember, a sarokban a kis bárnál pont aludt egy vendég. Mindjárt látszott, hogy jó hely lesz. Kértünk egy-egy rumos kólát, és kiderült, hogy tényleg jó hely, mert az italok csak háromnegyed dollárba, vagy 136 Ft-ba kerültek. Minden előnye ellenére aztán otthagytuk a helyet, hogy egy kicsit pörgősebb kocsmába menjünk, ahol az embereken kívül volt egy nagyszerű játék is: egy kampó volt a falba fúrva, ehhez tartozott egy gerendára erősített kötélen függő gyűrű. A cél az volt, hogy a pár lépésről ellendítve a gyűrűt a kampóra kellett akasztani. Nagyszerű játék, a helyiek elég trükkös "lendítéseket" is tudtak, mi megelégedtünk azzal, hogy egyszer nagy nehezen sikerüljön a mutatvány.

Másnap úgy tűnt, hogy jó ötlet lesz biciklizni egyet. Nem volt az, mert a biciklim kontrája az első fékezés után beszorult és utána is minden fékezésnél, illetve semmi árnyék nem volt az úton és a trópusi nap déltájban kellemetlen tud lenni.
A bringázást aztán kipihentük az ifjusági szálló vízre néző verandáján. Mire repülőre kellett szállnunk már az eső is elkezdett esni.