Lima

Sikerult par szep napot eltolteni Limaban. Az egyik fontos tanulsag az, hogy errefele sokkal jobban vigyaznak a szamitogepekre es nem tudunk kepeket feltolteni. (azt hiszem most mar ott tartunk, hogy lehet hogy jobb lett volna szamitogepet hozni) Ezen kivul viszont Lima az eddigi nyertes a nagyvarosok kozul. Sokkal jobban vigyazunk a dolgainkra mint San Jose-ban vagy Panama City-ben, pedig eddig mindig baratsagosabbak voltak a helyek ahol maszkaltunk.
Elso nap bementunk a varoskozpontba. Az itteni buszok kb a kisbusz es a rendes busz kozott helyezkednek el meretben es van rajtuk egy rakas szam es helynev meg egy kiabalo ember, ezek az informaciok altalaban ellentmondanak egymasnak, de azert sikerult bebuszozni a foterhez. Itt pont lemaradtunk az orsegvaltasrol, de a katedalisban ezert egy vezetovel karpotoltuk magunkat, ami mint mindig most is jo dontes volt (A vezetes mindig megeri...), mert a muveszettorteneti attekintes mellett kaptunk egy kis altalanos Peru/Lima tortenelmet is: A varost Pizarro alapitotta, aki ide meggazdagodni jott. Harmadszorra sikerult csak eljutnia Peruba, es az a keves ember aki elkiserte az mind gazdag es fontos ember lett Peruban es ahogy ez lenni szokott egy ido utan egymasnak estek es legyilkolasztak egymast. Igy Pizarrot is egy spanyol szurta le. Peruban a spanyolok elott sok mas kultura is elt az inkak mellett, de az inkak harcos nep reven leigaztak az osszes tobbi andoki nepet, szoval a spanyolok csak orsegvaltast csinaltak. Ennyit a multrol.

Lima egyebkent a vilag masodik legnagyobb sivatagi varosa. Masnap nevetve mutogattak nekunk egy a Barranco varosreszben, hogy a hulye europaiak tetot epitettek a hazura, pedig itt soha nem esik az eso. Ezen kivul Limaban nagyon sok a foldrenges, ezert nincsenek nagy regi epuletek (meg ujak se nagyon) mert mind osszedolt kulonbozo foldregesekben. Ugyan ez tartja vissza reszben a varosi kotottpalyas tomegkozlekedes elterjedeset.
A katedralis azert tudott megmaradni, mert fo tartooszlopai fabol keszultek, de ugy neznek ki mint a kooszlopok. Megneztuk meg a ferences kolostort, ami az alatta levo, temetkezesre hasznalt katakombarol hires, meg az inkvizicios muzeumot, ahol kiderult, hogy az inkvizicio nem volt szamottevo problema Peruban, mert csak a spanyolokra vonatkozott.
Koszben elsetaltunk a parlament elott, ami Eszakir-orszagot juttatta eszunkbe, mert nehany unakozo rohamrendor alldogalt korulotte es beracsozott bombabiztos szallitojarmuvuk volt. Peruban nem sokkal ezelottig kulonbozo kommunista frakciok folytattak gerillahaborut a kormanyerokkel, ezek kozul a Fenyes Osveny a leghiresebb. A nemzeti muzeumben lettunk ma minket oldal kegyetlensegeirol fotokiallitast. A helyzet az mint Eszakir-oszagban: igazabol senki nem akar mar terroristaskodni, de kizarni semmit nem lehet.

Masnap elmentuk Pacsakamak-ba, Limatol 10 km-re ami mindig az eppen aktualis kulturanak volt temploma, legutobb az inkake. Bar maguk a kiasott romok nem olyan kulonlegesek, azert a sivatagi hatter megadja neki a kulonlegesseget. Itt lattunk a leheto legrondabb kutyabol is: a perui szortelen fajta, szortelen es csunya, de allitolag nagyon jol lehet vele kezelni a gyomor es legzesi problemakat, csak ra kell fektetni a kutyat a problemas helyre es mas jobb is lesz minden. (ez nem vicc)
Ut kozben lattunk jo sokat a badogvarosokbol. A videki nepesseg munka remenyeben, illetve a terrorizmus elol menekulve jott Limaba, ahol mivel sivatag meg dombok vannak, nem nagyon figyelt arra senki, hogy illegalis hazakat kezdtek felhuzni a bevandorlok, mikor meg feltunt mar a dolog akkor tul keso volt elbontani mindent, igy most inkabb probalnak csatrnazni, meg aramot bevezetni.

Ma elmentunk a nemzeti muzeumba, ami kedvem szerinti betonepulet (persze nem vittunk nagy kamerat). Megneztuk a kiallitasokat es visszajottunk, mert sikerult megfaznom, ugyhogy Halloween ellenere, amit itt is unnepelnek, hamarosan megyek vissza az agyba.
Holnap indulunk Cuzcoba, az inka fovarosba.

Osszessegeben Lima jo hely benyomasat kelti,
- Amerre jartunk az erzesre mind sokkal biztonsagosabbanak, tisztabbnak tunki mint San Jose vagy Panama City.
- A taxisok normalisak, lehet kozeledni az arakkal para nelkul.
- A peruiak eleg egyformak a Panama City-i sokszinuseghez kepest, de nekem bejonnek az alacsony sotethajuak, szoval ilyen szemponbol is kellemes a varosnezes.
- A kaja jo bar itt Mirafloresben eleg nemzetkozien etkeztunk. (A Pizza nemzeti eledel)
- A telefonokkal sokat hasznaljak a wali-talkie-s egyiranyu kommunikaciot adatatvitelel (most nem jut eszembe, hogy mi ennek a neve) mert allitlag olcsobb.